Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a januári átlagbér alakulásáról volt szó, amely bár éves összevetésben szépen nőtt, meg sem közelítette az áremelkedés mértékét, a magyarok így akkora reálbércsökkenést szenvedtek el, amit a 2008-as pénzügyi válság óta nem láttunk. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A műsor második részében a lakossági és vállalati hitelek állományáról volt szó, a pesszimista előrejelzések ellenére ugyanis a nem fizető hitelek (NPL) állománya egyáltalán nem ugrott meg 2022 végére. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio pénzügyi diviziójának vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás harmadik részében azzal foglalkoztunk, hogy egy új szolgáltatás révén bevételhez juthatnak nagyvállalatok, ha rugalmasak az energia-fogyasztás terén. Erről Nemes Tamást, az E.ON Hungária Csoport üzletfejlesztési szakreferensét kérdeztük.
Az élelmiszerár-stop kivezetésére kéri a kormányt a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), mivel szerintük az intézkedés nem érte el a célját, a veszteségek pedig nem tarthatóak április 30-ig. Ahogyan korábban beszámoltunk, a kormány december 28-i rendelete miatt lehetetlen helyzettel szembesülnek a boltosok, és főként a kisboltok, a családi vállalkozások kerültek még nehezebb helyzetbe. A kisvállalkozások nem tudnak olyan eszközökkel élni, mint a nagy kereskedelmi láncok, így a magas inflációs várakozások mellett 2023-ban is folytatódhatnak a boltbezárások, ami lapunk elemzője, Hornyák József szerint 2022-ben a négyezer esetet is elérhette. A Portfolio egyik forrása nemrég úgy nyilatkozott: minél később tervezik kivezetni az árstopot, annál nagyobb lesz az árrobbanás a beszerzési árak folyamatos emelkedése miatt, hacsak nem omlik össze az árstopos piac a kivezetés előtt.
Új történelmi mélypontra zuhant a forint, miután a feltörekvő piaci devizák komoly nyomás alá kerültek az elmúlt hetekben a romló nemzetközi hangulatban. A forintot a kereskedelmi háború, a Brexit és az olasz válság is nyomasztja, de az MNB monetáris politikája is gyengíti. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy merre mehet a forint árfolyama és mit léphet a jegybank a sosem látott árfolyam után.
Tavasszal új történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon, az adatok pedig azt sugallják, hogy megvalósul a teljes foglalkoztatás. Éppen ezért érdemes utánajárni, hogy milyen tartalékokkal rendelkezik a munkaerőpiac. A KSH-tól kapott adatok alapján azt látjuk, hogy vannak jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkező országrészek is, miközben néhány régióban pusztító a munkaerőhiány.
Mindenki a saját bőrén érzi, hogy milyen jelentősen drágul az élet, ha nyaralni indul. A Központi Statisztikai Hivatal a Portfolio érdeklődésére közölte, hogy idén mennyibe kerülnek az olyan nyári termékek, mint a dinnye vagy a fagylalt. Egy négyfős család nagyon könnyen el tud költeni 15-20 ezer forintot a strandolás alkalmával úgy, hogy ebben még nincs is benne a főétkezés.
Mégsem a nagy esélyesnek számító Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke fogja vezetni az Európai Központi Bankot Mario Draghi mandátumának lejárta után, ami elképesztően jó hír az euró jövője szempontjából, hiszen nála héjább tagja nincs a Kormányzótanácsnak. A következő időszakban is kreatív és bátor döntéseket kell majd hozniuk a jegybankároknak, ahogyan arra szükség volt az elmúlt években is. Lássuk, milyen esélye lesz erre az EKB-nak Christine Lagarde vezetésével.
Hosszú évek óta először nem nőtt éves alapon az üres álláshelyek száma Magyarországon, ez az első halvány jele annak, hogy a munkaerőhiány tetőzött. Azonban a munkaerőpiac szétszakadt: a versenyszférában enyhülni látszanak a gondok, míg a közszférában egyre súlyosabb a probléma, amiből kiemelkedik az egészségügy egyre romló helyzete.
A vállalatvezetők egyelőre nem félnek a gazdasági válságról, de csökkent az optimizmusuk - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója, aki szerint oda kell figyelni a kereskedelmi háború fokozódására. A CEO Outlook kutatás alapján a cégvezetők pedig most a legnagyobb kockázatnak a klímaváltozást tartják, ezért egyre több vállalat figyel a környezetbarát működésre és fenntartható termékek előállítására.
Robert Stöllinger szerint elbukhatnak azok a vállalatok, amelyek nem elég rugalmasan állnak hozzá a változásokhoz, azonban az új technológiák elterjedése nem olyan gyors, mint ahogy azt a média sugallja, például a mesterséges intelligenciát is a vállalatok alig 16%-a használja érdemben. Stöllinger úgy véli, hogy a munkahelyeket továbbra sem kell félteni: emberek nélkül elképzelhetetlen a fejlődés.
Összeomlik a magyar ipar, ha mégsem jön Debrecenbe a BMW és nem bővít nálunk a Mercedes? Nem lesz húzóereje a magyar gazdaságnak? A Handelsblatt friss értesülése alapján megmutatjuk, hogy mennyire fontos Magyarország számára az autógyártás.
Két számjegyű növekedés várható a forgalmunkban idén is, azonban a költségek is gyorsan növekednek, elsősorban a magas béremelkedés miatt - mondta a Portfolio-nak adott interjúban Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a béremelkedés a következő időszakban is kitarthat, erre többek közt beruházásokkal, hatékonyságjavítással kell reagálniuk. A munkaerőhiány náluk is probléma, hiszen ha több dolgozójuk lenne, akkor nagyobb termelésnövekedésre lennének képesek. Vajda Attila a lehetséges megoldások mellett többek között beszélt a külföldi terjeszkedésről, a vállalat kilátásairól, és arról is, hogy miként változik meg a munka világa. Ma már számos területen otthonról is dolgozhatnak a munkavállalók.
Magyarországon még vannak tartalékok a munkaerőpiacon annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta 4% alatti - mondta a Portfolio-nak Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Habár sokszor hallani, hogy óriási a munkaerőhiány, szerinte azoknak a cégeknek nincs gondjuk, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a kiválasztásra és megbecsülik a dolgozókat. A Randstad vezére szerint a fizetések nem lesznek hipp-hopp azonosak a Lajtán túliakkal Magyarországon, de versenyképesnek kell lenniük, és a munkaerőhiányos helyzet véget vethet annak, hogy sokan "rabszolgabéren" tartják az embereket. A vállalatoknak egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalókra: a home office és a rugalmas foglalkoztatás nem "jó fejség", hanem a cég érdeke. A sikeres cégek ezeket már meglépték.
A munkaerőhiány valóban nem ágazat-specifikus, viszont a munkaerőpiac aktuális kihívásai az energiaszektor összes szereplőjére, így ránk is hatnak. Ilyen kihívás többek között a hazai napelem-telepítési boom is, amely mind az ipari, mind a lakossági szegmensben komoly többlet erőforrásokat - köztük humánerőforrásokat is - kíván a szolgáltatók részéről - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Kiss Attila, az E.ON Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A beinduló versenyképességjavító reformoknak köszönhetően négy százalék felett maradó gazdasági növekedés, változatlan hiánypálya, 2023-ra (Orbán Viktor régóta áhított célkitűzésének megfelelően) valódi nullás költségvetés, valamint látványosan 60% alá szakadó államadósság - olvasható ki a frissített konvergenciaprogramból, ami az Európai Bizottság oldalán vált elérhetővé és a Pénzügyminisztérium péntek reggel 9 órakor mutatja be. A kormány részletes számaiból azt is megtudtuk, hogy szemben a korábbi várakozásaival, az előttünk álló években a potenciális növekedés nem annyira a termelékenység és hatékonyság javulása miatt lesz magas, hanem sokkal inkább a ledolgozott munkaórák magasabb száma miatt. A Portfolio részletes elemzése a kormány 2019-2023-as időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjából, melyben egyébként új és konkrétnak nevezhető gazdaságpolitikai intézkedéseket nehezen találunk.
Nincs vége a magyar bérrobbanásnak a magyar gazdaságban - írtuk kedd reggeli cikkünkben a februári kereseti adatokról. Kivéve két ágazatban - tehetjük hozzá azonnal. Az egészségügyi ágazatban ugyanis egy év alatt csupán 2,2%-kal emelkedtek a bérek, ami még az éves inflációtól is elmaradt, de az oktatásban sem sokkal jobb a helyzet.
Száguld a magyar gazdaság? Vagy teljesen leszakadt? Attól függ, honnan nézzük. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogy miként teljesített a magyar gazdaság a régióhoz képest az elmúlt években.
Az MNB nem tűnik túl elkötelezettnek a kamatok emelése felé. Az infláció és az alapfolyamatokat megragadó inflációs indexek azonban elkezdtek kifejezetten gyorsan emelkedni. Feltámad a Phillips-görbe és kialakul az ár-bér spirál vagy akkorát reccsen Európa, hogy bőven elég lesz a "wait and see" üzemmód?
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
